Hát eljött a nap. Találkoztam életem első „köcsögével”. Egy deli fiatalember képében jelent meg. De sajnos, mielőtt a köcsögözés feltételeit tisztáztam volna vele, elfutott. Sajnáltam. Majdnem kialakult köztünk valami józan demokráciában egyáltalán nem szégyenletes dolog.
A köcsög mondat így hangzott, szépen hangzóan Likócs buszmegállóban, egy kedélyes kocsma terasza előtt, ahol kávézni álltunk meg városjáró, országgyűlési választáson részvételre buzdító buszommal: „Buzi köcsög, hogy a picsába mered reklámozni magad, te köcsög buzi, a kurva anyád?” (Ha nem szó szerint idéztem, elnézést, de olyan sok indulatszót megjegyezni elég bonyolult, gondolom, az illető sem keveset készülhetett rá. Vagy harminc év kemény tanulása benne volt az tututi.)
Az egyébként ránézésre szimpatikus fiatalemberről videót készítetem, és az autóról is, amelybe, amikor elindultam feléje, iszkolva beszállt. Ezt az autót Győrben mindenki jól ismerheti, hiszen egy kiváló sportoló vállalkozásának a tulajdona a kisteherautó, oldalán jól látható márkajelzéssel. A „köcsög kiáltó” gyorsan megiszkolt, de én felhívtam a kocsi tulajdonosát. Minő véletlen, hogy pont ismerem, de hát Győr kisváros. Ő szabadkozott, elnézést kért, hogy kölcsönadta egy ugyancsak mindenki által ismert és tisztelt, sajnos tragikusan elhunyt doktor fiának. Tehát ennyit tud mondani.
Köszöntem szépen, és megkértem, ha lenne szíves megadni az illetőnek a telefonszámomat, nyilvános egyébként, mert félbeszakadt a diskurzus. Valamiért sietnie kellett az artikulálatlan ordítás után. A köcsög kiáltó elmondta mi is a véleménye arról, hogy én egy buszon reklámozom magam, de nem indokolta, miért lenne ez tilos számomra, vagy miért nem szabad pont nekem reklámozni magam. Én sem tudtam összevetni vele egy vita keretében, a mondjuk fideszes plakátok összméretét Győrben. – Ó köszönet neked drága, nekünk piszok drága Simicska Lajos!
Az első köcsög így elszállt a szélben, Pedig már reménykedtem, hogy valaki kiáll velem egy vitára. Egy józan demokráciában ezt nem kell szégyelleni! Nem így történt. A köcsög kiáltó távozott. Szerencsére képét őrzi a számítógépem. Hátha egyszer még találkozunk, és életem első választási köcsögének emlékére majd aláíratok vele egy kiprintelt példányt.
Ps:
Azért bizakodom ám. Lehet még jelentkezik. Addig is egy jó tanács a köcsög kiáltónak: ha valakiről gondolsz valamit, jobban jársz, ha nem mondod el hangosan! Ha viszont elmondod, akkor vagy vállad is ezt fel, állj ki magad mellett, vagy olyan autóban menekülj, mint Fantomasz. Aminek fordítható a rendszámtáblája, nincs rajta semmilyen jelzés, és ha lehet, repül is. Mondjuk az sem baj, ha veled együtt!