Tegnap – március 31-én az amerikai nagykövetségről kedves emberek látogattak el Győrbe. Pártokkal és azok képviselőjelöltjeivel beszélgettek. Szimpatikusak, nyitottak, érdeklődőek voltak. És még buszoztak is velem.

Miért van az, hogy ettől jól érzem magam? Hogy eljönnek, hogy figyelnek ránk, hogy éreztetik, még ha nem is hivatalosan, vagy félhivatalosan, hogy érdekli őket, mi zajlik az országban. Mert valami zajlik, az kétségtelen. (Újságíróként kerültük a zajlik kifejezést, mert ködös, nem tiszta, mert olyan sablonos. De most zajlás van, no.)

Talán azért fontosak az ilyen látogatások, talán ezért is fontos, hogy 300 EBESZ megfigyelő ügyel majd a választások tisztaságára, mert nem vesztettük el még a hitünket a demokráciában. A demokráciában, amely esélyegyenlőséget jelent, amely nem pártok alapján osztja fel a világot, amely nem megoszt, hanem összetart, amely nem gátol, hanem segít. És amely nem cinikus, hanem őszinte!

Amerika tehát Győrbe jött. És körülnézett. És próbált benyomásokat szerezni. És kérdezte tőlem, van-e félelem? És hát bizonyára azt várták, majd panaszkodom, hogy igen itten nálunk rettegni kell. De nem ezt tettem. Mert szerintem félelem ugyan van, hiszen a kormány szándékosan nem tesz semmit, hogy ezt a téveszmét eloszlassa, és hát igen, vannak esetek, melyek emberek állásába, egzisztenciájába kerültek, de alapvetően itt  félni csak azoknak kell, akik a köz ellen tettek valamit. Nekik is egy egyszer majd létező független ügyészségtől illetve bíróságtól. Vagyis mi nyugodtan nevethetünk, léphetünk, választhatunk. Igazi félelemre nincs okunk.  Irány tehát az örömünnep, a szavazás!

Meg kérdeztek még ezer dolgot. Hogy milyen a kampány, hogy mi a véleményem az ellenjelölt fideszesről, meg hogy tudok-e rosszat róla – nem tudok, nem is akarok, bár éppen tegnap szedte elő valaki a hvg.hu egy régi cikkét  róla – de meggyőződéssel mondtam a megfigyelőknek, el kell egyszer jönni annak az időnek, amikor nem valaki ellen, hanem valamiért, valakiért, a programjáért választják meg. Hagyjuk már a fenébe a sárdobálást!

 Jó. Tudom, programja most nincs sem országosan, sem helyben a Fidesznek, de egyszer majd csak lesz. Vagy nem?

Egyébként nem csak Amerika jön Győrbe a héten, hanem Oroszország is. Putyin személyes emberének a képében belehel a városba a nagy Medve.

Alig várom Orbán Viktor, mit mond majd a Széchenyi téren.  Büszke vagyok rá, hogy a győri Kormányváltók eddigi kampányukkal kiérdemelték az ő személyes  figyelmét, hogy kiérdemeltük azt, jön segíteni, hátha fordíthat valamit a trenden, amely egy igazán megbízható sajtóorgánum, a Magyar nemzet szerint most nekünk, a kormányváltóknak kedvez.

Hát április hatodikán majd választunk, kiknek a látogatásaiból szeretnénk többet?  - Ok. Ez egy kissé demagóg, de néha már én is elkezdek jelszavakban beszélni. Nem kéne. Ígérem nem is fogok. Vagyis igyekszem ember maradni. Azt hiszem egy politikusanak ez elsőszámú kötelessége.

Szép napot mindenkinek! I