Kedves Putyi! Ok. Értem. Jól lecsesztél, hogy minek próbálok ellenállni, megkeresni a Győrben nem létező belváros-peremi ingyenes parkolókat, a helyett, vennék egy bérletet valamelyik parkolóházba. Nálatok - mondod. Bemész, kifizeted, oszt jó napot! Öntudatos svájci polgár nem akadozik azon a kis pénzen. Te engem, kedves nagybácsim, mindig felpiszkálsz. Hát bementem a győri, Jókai utcai parkolóházba, veszek egy havi bérletet. Ugye már sejted. Ami ezután történt, nem éppen svájci, de még nem is európai.

A bérlet ára nappalos műszakra, egy hónapra egészen elfogadható. Jóval olcsóbb mintha a már európai szintnél is magasabb 400 forintos óránkénti díjat fizetném a belvárosban. (Egy hónapra 7.000.) Gondoltam, fizetek, és jövök, egy hónapra megoldottam. Ám a kedves és szolgálatkész recepciós ezt nem engedhette.

- Vennék bérletet.

- Adunk örömmel.

- Akkor?

- Töltse ki az űrlapot! Csak a szokásos adatok.

Ránéztem az a/4-es papírra. Szemüveg nélkül is jól kivehetően vagy ötven rubrika állt rajta. Gondoltam remek. Lábméret, két email cím, izzad-e a kocsiban? Volt-e bárány himlője? Mit eszik vacsorára, egyet ért-e a mentsük meg a brazil őserdőt programmal? Milyen színű a szeme? Rendszám sem árt. Anyja neve. Születési dátuma.

-          Ok. Kitöltöm, visszaadom, és kapom?

-          Jaj, dehogy, maga kis csacsi! Négy-öt nap alatt elbírálják, és majd értesítjük. A telefonszámát ugye megadta?

-          Mi van? Ennél sokkal drágább uszodabérletet egy perc alatt veszek, Ronda Kártyára, vagy Erzsébet Jelvényre, vagy Viktor Bilétára, vagy hogy is hívják most. Készpénzért meg főleg. Ott kauciót sem kell fizetnem a kétforintos plasztik lapért.

-          Az a fürdő, ez meg egy parkolóház! Ez a szabályzás, a törvényi önkormányzati alapon.

-          Ezt még meghagyták önkormányzati jognak, a parkolók kis szívatását?

-          Hm. Ezt nem értem uram. De igényelni kell.

-          Nem jöhetek be, nem vehetek havi bérletet csak a rendszám alapján? Mondjuk egy perc alatt?

-          Hát nem. – tárta szét a valóban kedves, szolgálatkész recepciós.

-          Napi jegyet vehetek születési adatok és jogosítvány szám nélkül?

-          Azt akár hármat is.

-          De havi bérletet, azt nem?

-          Nem.

Putyi! Mit szólsz? Végül is igényeltem bérletet, mert beláttam, tényleg olcsóbb, egyszerűbb, mint a belvárosban parkolót keresni. És lőn! Öt nap múlva felhívtak. Megítélte valamelyik irodában dolgozó valaki ezt nekem. Vagyis egyfajta kegyben részesültem. Közben adhattam munkát pár embernek, akik aktát toltak ide és oda. Egyet remélek csak, hogy  a remekül működő közmunkaprogram miatt kell ilyen bürokratikus hülyeségeket csinálnunk.  Mert az nekünk minden pénzt megér!